Napi két meleg ételt ad 600 embernek a bukaresti élelmiszermentés

Az adományok a menzai étkezések 40 százalékát fedezik, miközben az EU-ban az élelmiszerhulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik.

Bukarest hatodik kerületében 600, nehéz anyagi helyzetben élő vagy egészségi problémákkal küzdő ember kap naponta két meleg ételt egy helyi élelmiszerbanki program révén. Ötszázan maguk veszik át az ételt, száz ágyhoz kötött embernek házhoz viszik. A hvg.hu október 11-i riportja szerint az adományok az étkezések mintegy 40 százalékát fedezik; a többihez helyi közpénzből vásárolják meg az élelmiszert.

Egy nyugdíjas párnak havi 600 lej marad meg

A 74 éves Petre Mircea szerint a menza segítségével ő és a felesége havonta körülbelül 600 lejt, azaz mintegy 42 000 forintot takarít meg. Mindketten havi 1 900 lejes nyugdíjból élnek, így az étkezési segítség érezhető összeget hagy a közös kasszában.

Az adományozók előre jelzik, milyen termékből mennyit tudnak felajánlani, és megadják a lejárati időket is. A menza munkatársai eldöntik, mit tudnak felhasználni, majd saját járműveikkel szállítják el az árut. Ovidiu Rusu, a menza igazgatója szerint a visszaigazolástól számítva legfeljebb 24 órán belül megérkezik az élelmiszer.

„Amikor megláttam az első begyűjtött rakományt egy hűtőkocsiban, elsírtam magam.”

— Cami Gui, a kolozsvári Food Waste Combat kezdeményezője, a helyi élelmiszerbank társalapítója

A hulladék több mint fele otthon keletkezik

Az Eurostat becslése szerint 2023-ban 58,2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezett az EU-ban, fejenként 130 kilogramm. Ennek 53 százaléka a háztartásokból származott. A szám nem kizárólag kidobott, még ehető ételeket jelent: a csontokat és egyes héjakat is beleszámítják.

A Nébih 2024-es magyar háztartási felmérése fejenként évi 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot talált. Ennek 36 százaléka, mintegy 21,5 kilogramm volt elkerülhető; a vizsgálat 260 háztartás több mint 700 tagjára terjedt ki. A hatóság szerint az elkerülhető mennyiség a 2016-os méréshez képest körülbelül harmadával csökkent.

Az élelmiszermentés Magyarországon is jelentős mennyiséget juttat el az emberekhez: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közlése szerint 2024-ben mintegy 10 400 tonna élelmiszert osztottak szét 245 000 ember között. A 2020 nyarán indult magyar Munch más utat kínál: boltok és éttermek el nem adott, még ehető élelmiszereit értékesíti kedvezményes csomagokban. A vállalkozás 2025 elején Romániában egyesült a Bonappal.

Nem minden ország kötelez adományozásra

Magyarországon a 100 milliárd forint feletti éves nettó árbevételű élelmiszer-kiskereskedőknek a 48 óránál hosszabb eltarthatóságú élelmiszereket legalább 48 órával a lejárat előtt fel kell ajánlaniuk az állami Élelmiszermentő Központnak. Karitatív szervezeteknek is adományozhatnak. A hvg.hu beszámolója szerint az állami központ ugyanakkor nem töltötte be a neki szánt szerepet.

Ausztriában a 400 négyzetméternél nagyobb üzlettel vagy legalább öt bolttal rendelkező élelmiszer-kiskereskedőknek, valamint az érintett nagykereskedőknek jelenteniük kell az adományozott és a hulladékká vált élelmiszer mennyiségét. Ez önmagában nem jelent általános adományozási kötelezettséget. Románia 2024-ben módosított szabályozása megelőzési, kedvezményes értékesítési és adományozási intézkedéseket sorol fel, amelyek közül legalább kettőt alkalmazni kell a kidobás előtt.

Spanyolország 2025-ös törvénye megelőzési tervekre, a felhasználási lehetőségek elsőbbségi sorrendjére és adományozási megállapodásokra épít. Az általános vállalkozási kötelezettségeket egyéves felkészülési idő után, 2026 áprilisától kell alkalmazni, méret szerinti mentességekkel. Az uniós fellépés sem új: a 2008-as hulladék-keretirányelv már az intézkedések élére helyezte a megelőzést, a 2011-es erőforrás-hatékonysági ütemterv pedig 2020-ra a kidobásra kerülő ehető élelmiszer mennyiségének megfelezését tűzte ki célul.

» Követett téma: TÁPLÁLKOZÁS · régió: EU · kulcsszó: élelmiszermentés