Akár 130 ezer lakás állhat üresen Budapesten, mégis nehéz bérelni
A lakások száma önmagában nem oldja meg a lakhatási gondokat: az elhelyezkedés, az ár és a bérlés biztonsága is számít.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A Nők Lapja által ismertetett GKI-elemzés szerint Budapesten akár 120–130 ezer lakás is üresen állhat, miközben sokan nem találnak megfizethető lakhatást.
- MIÉRT FONTOS
- A bérlőknek nem pusztán több lakásra, hanem megfelelő helyen elérhető, megfizethető és kiszámítható lakhatásra van szükségük.
- MI JÖN MOST
- A készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program a cikk szerint megfizethető bérlakásokkal és kollégiumi férőhelyekkel is bővítené a kínálatot, de a hozzáférés feltételei nem derülnek ki.
Budapesten akár 120–130 ezer lakás állhat ténylegesen üresen a GKI elemzése szerint — ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanennyi megfizethető albérlet várja a bérlőket. A Nők Lapja összefoglalójában megszólaló szakértők szerint a magyar lakhatás fő gondja, hogy a lehetőségek nem ott, nem olyan formában vagy nem olyan áron érhetők el, ahogyan szükség lenne rájuk.
A nem lakott lakás nem feltétlenül kiadó
A KSH 2022-es népszámlálása országosan 599 000 olyan lakást számolt össze, amelyben nem éltek életvitelszerűen: ez a teljes lakásállomány mintegy 13%-a. Budapesten az arány 17,7% volt. Ebbe a kategóriába azonban második otthonok, szezonálisan használt ingatlanok, turisztikai szálláshelyek és piaci hasznosításra alkalmatlan lakások is beletartoznak.
A GKI 120–130 ezres budapesti becslése és a népszámlálás 17,7%-os adata ezért nem kezelhető ugyanannak a mutatónak. A Nők Lapja is hangsúlyozza: a statisztikákból nem következik, hogy több százezer lakást azonnal ki lehetne adni.
Eltűnt az önkormányzati bérlakások nagy része
A GKI adatai szerint 1990-ben még közel 800 000 önkormányzati bérlakás volt Magyarországon. Számuk 2000-re 180 000 alá esett, 2025-ben pedig már csak mintegy 108 000 volt. A rendszerváltás után sok önkormányzati lakást privatizáltak, miközben a lakáspolitika tartósan a saját tulajdon megszerzését részesítette előnyben.
A 2022-es népszámlálás szerint a lakott lakások 97%-a magántulajdonban volt, az önkormányzati tulajdon aránya pedig 2,4%-ot tett ki. A Nők Lapja cikke a magánbérleti piacot szűknek és drágának írja le, gyakran rövid szerződésekkel és korlátozott jogbiztonsággal. Így a bérlés sokszor átmeneti állapot marad a saját lakás megvásárlásáig.
A költségek súlyát jelzi, hogy a KSH szerint Magyarországon közel minden tizedik ember olyan háztartásban él, ahol a lakhatás a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40%-át viszi el. Közben az MNB 2026-os Lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben országosan 23,5%-kal emelkedtek a lakásárak, az infláció hatásának kiszűrése nélkül. Ez az elmúlt negyedszázad egyik legnagyobb drágulása volt; az adat a lakásárakról, nem a bérleti díjakról szól.
Nem csak a lakásvásárlást kellene támogatni
A hiány a diákoknál is kézzelfogható: a GKI elemzése szerint évente mintegy 70 000 kollégiumi jelentkezést utasítanak el Magyarországon. A cikkben ismertetett szakértői álláspont ezért többféle lakhatás párhuzamos támogatását sürgeti: önkormányzati bérlakásokat, kollégiumokat, szolgálati lakásokat és támogatott bérleti konstrukciókat, nem kizárólag saját tulajdont.
A Nők Lapja szerint a készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program tervei között szerepel a megfizethető bérlakások és a kollégiumi férőhelyek bővítése, valamint barnamezős, vagyis korábban ipari vagy más célra használt területek hasznosítása. A cikkből nem derül ki, hogy hol, mikor, milyen díjért és kik számára válnának elérhetővé az új lehetőségek.
» Követett téma: LAKHATÁS · Budapest, bérlés