Lakáskiadás 2027-ben: a közös költség is beleszámít az adózó bevételbe

A bérbeadó fizeti az szja-t, de a bérlővel kötött rezsielszámolás is számít: nem minden továbbhárított költség adózik ugyanúgy.

Havi 250 000 forint lakbér és 25 000 forint közös költség mellett 37 125 forint szja adódik a 10%-os költséghányaddal, adóalap-kedvezmények nélkül – mutatja be a SzámoldKi.hu 2027-es összefoglalója. Az adó a bérbeadót terheli, nem a bérlőt: külön „albérletadó” nincs. A bérlő szempontjából mégis fontos részlet, hogy a tulajdonosnak megtérített közös költség beleszámít az adózó bevételbe, a megfelelően elszámolt rezsi viszont nem.

A 15%-os adó nem a teljes bevételre jut

A bevétel a befolyó összeg, a jövedelem pedig az ebből költségelszámolás után megmaradó rész: a 15%-os szja ez utóbbit terheli. A SzámoldKi.hu két számítási módot ismertet: a 10%-os költséghányadot és a választható tételes költségelszámolást.

A 10%-os módszernél a bevétel tizede igazolás nélkül költségnek számít, így 90%-a lesz jövedelem. Adóalap-kedvezmények nélkül a számítás: bevétel × 0,90 × 0,15, vagyis az adó a bevétel 13,5%-a. Ez nem külön adókulcs: a törvényes szja-kulcs továbbra is 15%.

Ha a havi bevétel egész évben, 2027-ben 250 000 forint, az éves bevétel 3 000 000 forint. Ezzel a módszerrel, kedvezmények nélkül az éves szja 405 000 forint, havi összegre vetítve 33 750 forint. A 10%-os költséghányad mellé ugyanarra az időszakra már nem vonható le külön javítási számla, közös költség vagy értékcsökkenés.

A közös költség és a rezsi eltérően számít

A bérlő által megtérített közös költség az adózó bevétel része. Ezért a nyitó példában szereplő 250 000 forintos lakbér és 25 000 forintos közös költség együtt 275 000 forintos havi bevételt jelent; ebből adódik a 37 125 forintos adó.

Nem számít bevételnek a külön szolgáltatói számla alapján, tényleges fogyasztás szerint továbbhárított rezsi. A rezsit is magában foglaló egyösszegű lakbérre, illetve a tényleges elszámolás nélküli rezsiátalányra ez a kivétel nem vonatkozik. A SzámoldKi.hu szerint a NAV hangsúlyozza: a bérlővel és a szolgáltatóval történő elszámolásnak összhangban kell lennie.

Adóelőleg általában év közben is szükséges

Az összefoglaló szerint a szokásos magánszemélyi lakáskiadás után nem kell szociális hozzájárulási adót, azaz szochót fizetni, és a kiadás önmagában nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. A lakásbérbeadás főszabály szerint áfamentes. A törvényi feltételek teljesülésekor adószám helyett az adóazonosító jel is elegendő lehet.

Év közben általában adóelőleget kell fizetni, de az eljárás részben attól függ, milyen státuszú a bérlő. Konkrét fizetési határidőt és az egyes bérlőtípusokra vonatkozó részletes menetet az ismertetett információk nem tartalmaznak.

» Követett téma: LAKHATÁS · Budapest, bérlés, bérbeadói adózás