Nem elég bérlakásokat ígérni: azt is tisztázni kell, ki fizet
A Portfolio véleménycikke szerint a finanszírozástól a kaucióig előre rendezni kell a szabályokat, különben a megfizethetőség ára később jelentkezik.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A Portfolio véleménycikke szerint a magyar bérlakásprogramban a lakásszám előtt a finanszírozás, a tulajdonlás, az üzemeltetés és a kaució szabályait kell tisztázni.
- MIÉRT FONTOS
- Ezek döntik el, hogy a kedvezményes lakhatás költségeit végül a bérlők, az állam vagy a tulajdonosok viselik-e.
Egy bérlőnek nem az a döntő, hogy tízezer vagy százezer lakást ígérnek, hanem hogy mennyiért és milyen feltételekkel lakhat bennük. A Portfolio „On the other hand” rovatának véleménycikke szerint ehhez előbb a pénzügyi és működési szabályokat kell rendezni. Az írás a szerző álláspontját tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a szerkesztőség véleményével.
Háromféle bérlakás, eltérő célokkal
A szerző szerint a hazai vita régóta a darabszám körül forog: 10 000, 20 000 vagy akár 100 000 lakás kerül szóba. Csakhogy a bérlakás nem egyetlen kategória. Más célt szolgál a szociális bérlakás, a megfizethető bérlakás és a piaci alapon működő bérház.
A megfizethető kategória az írás szerint azoknak szól, akiknek stabil a jövedelmük, de a piaci bérleti díj vagy a lakásvásárlás aránytalan terhet jelentene. A piaci bérházaknál ezzel szemben az intézményi befektetés és a piaci megtérülés a meghatározó. A szerző érvelése szerint ezeket nem érdemes összemosni.
Az olcsóbb hitel költsége sem tűnik el
A cikk szerint akár harmincéves kedvezményes finanszírozásra is szükség lehet. A piaci és a támogatott hitelkamat különbsége azonban költségvetési teher, ahogyan a vissza nem térítendő támogatás is. A szerző egy 60 négyzetméteres példalakáson szemlélteti, hogy a költséget, a hitelt és a megcélzott bérleti díjat együtt kell számolni.
Ha a közpénzzel vagy kedvezményes hitellel megfizethetővé tett lakás árába a teljes piaci fejlesztői haszon is bekerül, a különbséget valakinek később meg kell fizetnie – érvel a szerző. Ez lehet a bérlő magasabb lakbérrel, az állam további támogatással, vagy egy későbbi tulajdonos veszteség formájában.
Előre tisztázni kell azt is, ki lesz a tulajdonos és az üzemeltető, ki kezeli a hátralékokat, a szerződéseket és a javításokat. Ugyanilyen fontos, ki dönt a nagyfelújításról és az épületgépészet cseréjéről, illetve hogyan kerül vissza pénz a lakásokba. A kaució a szerző szerint visszafizetendő, rövid távú kötelezettség, nem hosszú távú építési vagy felújítási tőke; egy átlátható garanciarendszer viszont segíthetne a bérlőknek és a piacnak.
A felújítás és a közös áramtermelés sem automatikus megoldás
Sok településen gyorsabb és olcsóbb lehet a meglévő lakásállomány felújítása, mint az új építés – állítja a szerző. Egy rosszul szigetelt épület felújítása ugyanakkor önmagában még nem teszi megfizethetővé a lakhatást.
Az írás szerint 2025. szeptember 1. óta jogilag lehetségesek a társasházi energiaközösségek: a közösen, jellemzően napelemmel termelt áramot a közös fogyasztás és a részt vevő lakások között lehet elszámolni. Ehhez azonban műszaki beruházás, megfelelő mérés, világos megállapodás és működő szabályzat kell. Ettől egy ház még nem lesz automatikusan gazdagabb.
» Követett téma: LAKHATÁS · bérlés, bérlakásprogram