Milliárdos vagyonra vetne ki adót a tervezet, az ingatlanérték döntő lehet
Nem önmagában a lakást adóztatnák: a teljes nettó vagyon számítana, az ingatlanok értékét pedig kötött sorrendben határoznák meg.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- A múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet évi 1%-kal adóztatná az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont, a 100 milliárd feletti részt pedig 1,5%-kal.
- MIÉRT FONTOS
- Az érintetteknél az ingatlanérték meghatározása kulcskérdés lenne; ettől külön egy uniós javaslat a megfizethető lakhatást célzó helyi korlátozások jogi alapját tisztázná.
Nem minden lakástulajdonosnak jelentene új adót a múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet: az adókötelezettség az 1 milliárd forintot meghaladó teljes nettó vagyonhoz kötődne. A Portfolio beszámolója szerint az e fölötti vagyont évi 1%, a 100 milliárd forint fölötti részt 1,5% terhelné. A házak, lakások, telkek és más ingatlanok piaci értéke ugyanakkor beleszámíthatna az adóalapba, ezért nem mellékes, hogyan állapítanák meg azt.
PÉNZÜGYI ADATLAP
- 1 milliárd Ft felett
- Évi 1% a nettó vagyon küszöb feletti részére
- 100 milliárd Ft felett
- Évi 1,5% a nettó vagyon küszöb feletti részére
- Értékelési sorrend
- 1) 12 hónapon belüli ügylet értéke; 2) 10 éven belüli korábbi ügylet indexált ára; 3) NAV tömeges értékelési modellje; 4) egyedi szakértői értékelés
- Lakóingatlanok indexe
- Az MNB nominális lakásárindexe, az év utolsó napjáig közzétett legfrissebb adat alapján
Először a vételár számítana
Az értékelési módszerek közül nem lehetne szabadon választani: a tervezet szigorú sorrendet ír elő. Elsőként az év utolsó napját megelőző 12 hónapban történt ügylet értékét kellene használni. Ezt követné a legfeljebb tízéves korábbi vételár árindexszel módosított értéke, majd a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje, végül az egyedi szakértői értékelés.
Lakóingatlanoknál a Magyar Nemzeti Bank nominális lakásárindexe lenne az alap: Budapesten a fővárosi, más városokban az adott régió városi, községekben a településtípushoz tartozó indexet alkalmaznák. Az év utolsó napjáig megjelent legfrissebb adat számítana; egy későbbi közzététel vagy statisztikai javítás már nem módosítaná a rögzített értéket. A tervezet tehát nem klasszikus ingatlanadó, és az adó bevezetésének időpontja egyelőre nem ismert.
Külön uniós javaslat mérné a lakhatási nyomást
A vagyonadótól független ügy az Európai Bizottság lakhatási javaslata, amely világosabb jogi alapot adna a rövid távú lakáskiadás és az üres lakások piaci korlátozásához. A megfizethető lakhatási terv emellett forrásokat mozgósítana és egyszerűsítené az állami támogatási szabályokat.
A beavatkozások indokolhatóságát a lakásár–jövedelem arányhoz kötnék. Ha egy átlagos méretű lakás ára eléri az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem nyolcszorosát, és az arány az utóbbi években romlott, a korlátozás általában indokolható lenne. Tíz fölött már nem kellene külön bizonyítani a tízéves romlást, de objektív adatokkal továbbra is igazolni kellene a lakhatási nyomást.
Budapest átlaga elfedheti a különbségeket
A tiltás mellett az ellenőrzés is számít
Misetics szerint az uniós javaslat nem követel visszamenőleges módosítást, így a 2026 januárjától érvényes terézvárosi rövid távú lakáskiadási tilalmat sem kellene automatikusan újraszabályozni. A tanácsadó szerint ugyanakkor a 2024/1028/EU rendelet szerinti digitális adatszolgáltatási rendszernek 2026. május 20-tól működnie kellett volna; hiányát jogszabálysértésnek tartja. Állítása szerint a platformokon megadott NTAK-kódokat sem ellenőrzik érdemben, ezért szigorú kerületi szabályok mellett is fennmaradhat az illegális kiadás.
» Követett téma: PÉNZ · Magyarország, vagyonadó · Budapest, lakhatás