Az EU kötelezővé tette egyes AI-tartalmak jelölését

A chatbotoknak jelezniük kell, hogy nem emberek, a megtévesztően valósághű AI-tartalmaknál pedig fel kell tüntetni a mesterséges eredetet.

Ha egy ügyfélszolgálati chatbotnak írsz, egyértelműen tudnod kell, hogy nem ember válaszol. A Browne Jacobson ügyvédi iroda ismertetése szerint 2026. augusztus 2-án életbe léptek az EU AI-rendeletének 50. cikkében szereplő átláthatósági kötelezettségek. Ezek az AI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkoznak, de nem követelnek minden tartalomnál ugyanolyan jelölést.

Mit kell közölni a felhasználóval?

Az ügyfélszolgálati chatbotoknál és a virtuális asszisztenseknél világossá kell tenni, hogy a felhasználó AI-rendszerrel lép kapcsolatba. Az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizálást végző rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak arról is tájékoztatniuk kell az érintetteket, ha ilyen rendszert használnak rajtuk.

A deepfake-eknél — valósként feltüntethető, mesterségesen előállított vagy módosított képeknél, hangoknál és videóknál — közölni kell a teljes vagy részleges mesterséges eredetet. Ez a kötelezettség az ilyen tartalmat létrehozó AI-rendszer alkalmazóját terheli. A cél, hogy a néző vagy hallgató felismerhesse: amit lát vagy hall, nem feltétlenül hiteles felvétel.

A gépi jelölés és a szerkesztői kivétel

Az általános célú AI-rendszerek szolgáltatóinak biztosítaniuk kell, hogy az előállított szöveg, kép, hang és videó géppel olvasható jelölést kapjon. A tartalomnak mesterségesen létrehozottként vagy módosítottként felismerhetőnek kell lennie. Ez az előírás nem vonatkozik a bűncselekmények felderítésére, megelőzésére, kivizsgálására vagy üldözésére jogszabály alapján felhatalmazott szervezetekre.

Külön szabály vonatkozik a közérdekű ügyekről való tájékoztatás céljából közzétett AI-szövegekre: az alkalmazónak jelölnie kell a mesterséges eredetet. Kivételt jelent, ha a tartalom érdemi emberi szerkesztői felülvizsgálaton és felügyeleten ment keresztül. A szövegeknél tehát a közzététel célja és az emberi szerkesztés is számít.

Az EU-n kívüli cégeket is érintheti

A Browne Jacobson szerint a kötelezettségek EU-n kívül letelepedett, például brit vállalkozásokra is kiterjedhetnek, ha az AI-val előállított tartalmaikat uniós felhasználók érik el vagy fogyasztják. A szolgáltatók és alkalmazók bírsága legfeljebb 15 millió euró vagy a teljes éves világpiaci árbevétel 3 százaléka lehet, a kettő közül a magasabb összeg. Az EU intézményeinél, szerveinél és ügynökségeinél a felső határ 750 000 euró.

Az Európai Bizottság 2026. június 10-én jóváhagyta és közzétette az Európai AI-hivatal által kidolgozott, nem kötelező átláthatósági gyakorlati kódexet. Ennek mellőzése nem mentesít a jogi kötelezettségek alól: a megfelelést más módon kell igazolni. A Browne Jacobson ezért a használt AI-rendszerek átvilágítását, a szolgáltatói vagy alkalmazói szerep tisztázását és az interakció helyén adott egyértelmű tájékoztatás kialakítását javasolja.

» Követett téma: AI · régió: EU · kulcsszó: átláthatóság, AI-rendelet