Nem mindenkinek kötelező az üzemorvosi vizsgálat, de a munkáltató elrendelheti
2024. szeptember 1. óta a munkakör és a kockázatok is számítanak; aki kihagyja a kötelező vizsgálatot, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.
▶ 30 MÁSODPERCBEN
- MI TÖRTÉNT
- 2024. szeptember 1. óta Magyarországon az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat nem automatikusan kötelező minden dolgozónak.
- MIÉRT FONTOS
- Ha jogszabály vagy a munkáltató előírja a vizsgálatot, azon részt kell venni: a TASZ szerint enélkül az adott munkakörben nem foglalkoztatható a dolgozó.
- MI JÖN MOST
- A konkrét kötelezettséget és a vizsgálatok gyakoriságát az adott munkakörre érvényes szabályok és a munkáltató vizsgálati rendje alapján kell ellenőrizni.
Az irodai dolgozóknak 2024. szeptember 1. óta nem automatikusan kötelező időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra járniuk. Ha viszont jogszabály vagy a munkáltató előírja, továbbra is részt kell venniük rajta – ismerteti a Hóvége. A veszélyes körülmények között dolgozóknál szintén megmaradt a kötelezettség: nem az üzemorvosi vizsgálat szűnt meg, hanem a kötelező vizsgálatok köre változott.
MUNKA-ADATLAP
- Kinek szól?
- Veszélyes munkát végző dolgozóknak, illetve azoknak, akiknek a munkáltató elrendeli a vizsgálatot; irodai dolgozóknak csak jogszabályi vagy munkáltatói előírás esetén.
- Mikor kötelező?
- Ha jogszabály előírja vagy a munkáltató elrendeli, a munkakör és a munkakörülmények függvényében.
- Mi a mulasztás következménye?
- A dolgozó az adott munkakörben nem foglalkoztatható a TASZ tájékoztatása szerint.
- Mikortól?
- 2024. szeptember 1.
- Milyen esetekben merül fel?
- Megváltozott munkakör vagy körülmények; balesetveszélyes munka; károsító tényezők; biológiai kockázat; éjszakai vagy nehéz fizikai munka; hosszabb külföldi kiküldetés; más munkáltatóhoz kirendelés.
A kockázat és a munkáltatói előírás dönt
A vizsgálati kötelezettség a munkakörtől, a munkakörülményektől és az egészségi kockázatoktól függ. A Hóvége példái között szerepel a magasban végzett munka, bizonyos villamos munkák, valamint a tűz- és robbanásveszéllyel járó feladatok. Vizsgálatot indokolhat az ártalmas anyagoknak, pornak, erős zajnak, rezgésnek vagy szélsőséges hőmérsékletnek való kitettség is.
A felsorolásban biológiai vagy járványügyi kockázat, éjszakai munkavégzés és jelentős fizikai megterhelés is szerepel. A munkakör vagy a munkakörülmények változásakor, hosszabb külföldi kiküldetés előtt, illetve más munkáltatóhoz történő kirendelés esetén ugyancsak felmerülhet kötelező vizsgálat. Ezért önmagában az, hogy valaki korábban járt-e üzemorvosnál, nem ad választ a jelenlegi kötelezettségére.
A kötelező vizsgálatot nem lehet kihagyni
A TASZ tájékoztatását idézve a Hóvége azt írja: aki nem vesz részt az előírt alkalmassági vizsgálaton, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. A változás tehát nem teszi szabadon választhatóvá azt a vizsgálatot, amelyet jogszabály vagy a munkáltató megkövetel.
A munkáltató felelőssége továbbra is a biztonságos munkavégzés biztosítása, és neki kell biztosítania az előírt alkalmassági vizsgálatot is. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó csak olyan munkát végezhet, amely testi állapotára, fejlettségére és egészségi állapotára tekintettel nem veszélyezteti az egészségét.
Nincs mindenkire érvényes éves vagy hároméves ütemezés
A Hóvége szerint nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden kockázatos munkakörben évente, minden irodai állásban pedig háromévente kell vizsgálatra menni. A gyakoriságot az adott munkakör szabályai és a munkáltató vizsgálati rendje határozza meg. Az új belépők munkakezdés előtti vizsgálati kötelezettsége a cikk szerint nem változott, de a pontos követelményeket a hatályos jogszabályok alapján kell ellenőrizni, mert ágazatonként és munkakörönként eltérhetnek.
» Követett téma: MUNKA · Magyarország · munkaköri alkalmassági vizsgálat